
Benedict Cumberbatch
Benedict Timothy Carlton Cumberbatch angol színész, aki egyaránt elismert színházi, televíziós, mozifilmes és rádiós szerepei által. Sok híres filmben játszott szerepet (pl.: A szabadság himnusza (2006), Vágy és vezeklés (2007), Suszter, szabó, baka, kém (2011), 12 év rabszolgaság (2013)), de kétségkívül a BBC modern Sherlock Holmes adaptációjában a Sherlock (televíziós sorozat) filmsorozatban játszott főszerepe miatt lett ismert világszerte.
Benedict sokoldalú színész, különleges hangját sokféle módon kamatoztatja: többször narrátorkodott filmekben, videójátékokban, valamint időről-időre a rádióban is hallható a BBC különböző rádiós sorozataiban, de szívesen vállalkozik akár reklámok alámondására is.
A Sherlock sorozat népszerűségének köszönhetően egyike lett a legelfoglaltabb színészeknek. Az elkövetkező években szerepei széles skálán mozognak majd és olyan hírességeket személyesíthet meg a filmvásznon, mint az Enigmát feltörő híres matematikus Alan Turing, vagy a Beatles zenekar legendás menedzsere, Brian Epstein.
Születési név: Benedict Timothy Carlton Cumberbatch
Született: 1976. július 19., London
Iskolái: Brambletye School; Harrow School; Manchesteri Egyetem; Londoni Zene- és Színházművészeti Akadémia
Foglalkozása: színész
Aktív évek: 2001 -
Híres szerepei: Sherlock Holmes (BBC)
Házastárs: Sophie Hunter
Benedict Timothy Carlton Cumberbatch angol színész, született 1976. július 19.-én, Timothy Carlton (eredeti nevén: Timothy Carlton Cumberbatch) és Wanda Ventham gyermekeként. Két iskolába járt, a Brambletye-be Nyugat-Sussex-ben, valamint a Harrow-ba, ami London északnyugati részén található, ezek indították el a színészet útján. Ezután egy évig angolt oktatott egy tibeti kolostorban. Az egy év letelte után egy manchesteri egyetemen tanult drámát, majd egy londoni akadémián (London Academy of Music and Dramatic Art) folytatta színészi tanulmányait.
Benedict 2001 óta szerepel londoni színházakban, Olivier díjra is jelölték a legjobb mellékszerepért, ami a Hedda Gabler című műben, Tesman szerepéért járt volna. Ezt az Almeida színházban alakította 2005 márciusában. De eljátszotta már színpadon például Frankeinsteint is, mely 2012-ben végre meghozta neki az Olivier-díjat.
A
TV-ben körülbelül 2000 tájékán tűnt fel először, kezdve egy
mellékszereppel a Heartbeatben, szintén ebben a sorozatban feltűnt
2004-ben is. Kisebb-nagyobb szerepek után 2004-ben a Hawking című
filmben Stephen Hawking alakításáért BAFTA-díjra jelölték, valamint megkapta a Golden Nymph
díjat. Ezek után nagyobb szerepeket is kapott olyan sorozatokban, mint
például a Last Enemy vagy a Stuart: A Life Backwards. Az igazi áttörést a
sorozatok közt a BBC 2010-ben készült Sherlock című sorozat hozta, ahol a méltán híres Sherlock Holmes modern kori változatát személyesíti meg. Ehhez a szerephez igen jól jöttek korábbi zenetanulmányai, hiszen Sherlock Holmesról köztudott, hogy kiválóan hegedül. A Sherlockot a kritika pozitívan fogadta, az első évada 2011-es BAFTA-gálán elnyerte a legjobb drámasorozatért kijáró díjat, 2012-ben pedig 13 jelölést kapott Emmy-díjra. A sorozat első két évada megjelent DVD-n, blu-rayen és kiadták a filmzenei albumokat is Nagy-Britanniában.
A második évad 3 epizódja 2012 januárjában került a képernyőkre és
páratlan sikert aratott. A világszerte óriási várakozás övezte harmadik
évad első részét 2014. január 1-jén vetítette a BBC.


Filmjei:
Színházi szerepei:
- Oh What a Lovely War (2002)
- As You Like It (2002)
- Romeo and Juliet (2002)
- The Lady by the Sea (2004)
- The City (2008)
- Frankenstein (2011)
- Hamlet (2016)

Sherlock

Moffat
és Vertue a főszerepre Benedict Cumberbatch-t akkor nézték ki, miután
látták őt a 2007-es "Vágy és vezeklés" című drámában. Miután
elolvastatták vele a forgatókönyvet, azonnal le is szerződtették.
Cumberbatch a "The Guardian" szerint "nagyszerűen játssza a furcsa zseni
szerepét, az általa alakított Holmes hűvös technikai zseni, enyhe
Aspergerrel. Cumberbatch szerint "nagy kihívás eljátszani a
szerepet, mert a szavak kimondása és a gondolatok cikázása közti
sebességkülönbség lenyűgözően gyorssá teszi a karaktert. Mindig egy
lépéssel előrébb jár, mint a nézőközönség, vagy bárki más, átlagos
gondolkodásmóddal. Így elég nehéz megtippelni, mire készül a következő
pillanatban."
Piers Wenger, a BBC Wales drámaigazgatója szerint Sherlock ebben a sorozatban "egy modernkori szuperhős, egy arrogáns géniusz, akit annak a vágya hajt, hogy okosabbnak bizonyuljon, mint az elkövetők vagy a rendőrség - vagy úgy általában mindenki." Mivel egyes szokások társadalmi megítélése megváltozott, és a televíziós sugárzás során bemutatható képsorok is korlátozták az alkotókat, Holmes ebben a történetben lecserélte a pipát nikotintapaszokra, és a droghasználatra is csak nagy vonalakban utalnak, mint rendkívül elítélendő, káros szenvedély. Sherlock nem beszél minden tekintetben úgy, mint egy modern kori ember, de hangneméből hiányzik a fellengzősség és az avíttság. A második évadban azonban sok tekintetben "viktoriánus" lett a karakter, és inkább a kioktató stílus felé mutat a jelleme.